Savképző ételek

• felvágottak,
• szalámik,
• kolbászok,
• lazac,
• ponty,
• szardinia,
• pármaisonka,
• máj,
• libamáj,
• leveskocka,
• pezsgő,
• sör,
• hasábburgonya,
• majonéz,
• ketchup,
• szirupok,
• kóla,
• húsfélék,
• állati zsír,
• margarin,
• finomított olaj,
• diófélék,
• hüvelyesek,
• sajt,
• tojás,
• fehérlisztből készült ételek,
• cukor,
• ecet,
• édességek,
• kávé,
• alkohol,
• fehérrizs,
• joghurt,
• körte,
• savanyú bogyós gyümölcsök
• földimogyoró,
• dzsem
• szénsavas italok,
• tojás,
• tengergyümölcsei,
• kagyló,
• rák. 

A sav hatására a vér összesűrűsödik, ezért a vérkeringés lomhává válik, kiváltképp ott, ahol a savak felhalmozódtak. Ennek hatására bizonyos szervek nem tudnak teljes kapacitással működni, ezért több jele tapasztalható az öregedésnek. Így a betegségek is egyre gyakoribbá vállnak.

Ha a sejten kívüli folyadékok, elsősorban a vér savassá válik, vezető tünetté válik az állandó fáradtság, illetve könnyebben elkapjuk a náthát és más betegségeket. Ha a savasság még jobban erősödik, különféle fájdalmakat, például erős fejfájást, mellkasi fájdalmat vagy gyomorfájást észlelünk. 

A szervezetnek semlegesítenie kell a bekerült savas elemeket, és ehhez lúgos, más szóval bázikus tartalékait kell felhasználnia, főleg kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket és nátriumot, amiket a csontból, fogakból, a porcokból és az izmokból von ki.

Szervezetünk válaszreakcióként a felesleges savat a test valamely részében halmozza fel, méghozzá olyan helyen, ami már amúgy is legyengült állapotban van. Az adott testrészen a vér nem képes tovább fenntartani a savas-bázis egyensúlyt, ezért a sejtek is elsavasodnak, és még kevesebb oxigénhez jutnak. Kialakul a narancsbőr, a túlsúly, a rákossejtek.